Hogyan ne halj éhen Olaszországban

Valld be, hogy enni jöttél Olaszországba! Minden bizonnyal ez az oka annak, hogy akkor is ha már tucatnyi alkalommal jártál itt, nem tudsz sokáig távol maradni.
Olaszországban az evés komoly dolog, és a helyieknek szigorú étkezési szabályaik vannak. A világ legjobb ételei közül sokat pont Olaszországban találhatsz, de ugyanúgy előfordulhat, hogy rengeteget fizetsz egy csalódást okozó fogásért. Hadd segítsek egy kicsit!

Mi, magyarok gyakran összezavarodunk az olaszországi étkezési időpontok miatt, és egy városnézés végén vagy általában úgy este 6 felé vagy éhen halunk, vagy „hát beültünk valahova”, ami után úgy érezzük majd, hogy épp nagyon átvertek minket, hisz ilyenkor csak a pont ránk vadászó túristalehúzók vannak nyitva.

Összeírtam pár tippet, hogy elkerüld a turistacsapdákat, hogy hogyan válaszd a legjobb ételeket Olaszországban, és főleg, hogy hogyan kerüld el, hogy rendelés vagy evés közben sokkold a helyieket.

Ha kíváncsi vagy, mit egyél Olaszországban, megosztom a kedvenc olasz ételeimet is, amelyeket érdemes kipróbálnod, amíg itt vagy.

Buon appetito!

Kezdjük az elején, egy olasz étterem étlapjával!

Az olasz étlapok általában a következő fogásokra oszlanak:

1. Antipasti

Előételek, mint például bruschetta (pirítós feltétekkel), grillezett és pácolt zöldségek, valamint hús- és sajttálak. Ezek elég laktatóak lehetnek (vagy például Pugliában és Basilicatában egészen hatalmasak), ezért mindig osztozunk rajtuk. Az első utas turistát úgy ismerhetjük fel, hogy a 4 fős családnak 4 antipasti tányért rendel, a konyha pedig persze örül. Az antipasti gyakran az étkezés kedvenc része, mivel nagyon változatos, regionális specialitásokat tartalmaz, és gyakran zöldségdús (bár talán északon kevésbé).

2. Primi

Az első fogás tésztából, gnocchiból, rizottóból vagy egy kiadós levesből (például minestrone) áll. Az adagok (általában) nem hatalmasak, de egy teljes étkezéshez elegendő lehet - egy egyedül megevett antipasto után teljes bizonyossággal. Olaszországban több mint 600 tésztaforma létezik, ha csak a nevüket nézzük. Valójában körülbelül 270 különböző olasz tésztát különböztetnek meg, tehát ugyanannak a formának két faluval arrébb más a neve, ezért célszerű megismerni az úti célunknak a regionális specialitásait. Ellenkező esetben előfordulhat (ó, ez hány százszor történt már meg!), hogy nem ismerjük fel a tésztát az étlapon, mivel valami olyasmi lesz a neve, mint trofie (Liguriában) vagy orecchiette (Pugliában) vagy pici (itt, Toszkánában).

3. Secondi

A második fogás mindig hús vagy hal. Ez csak egy szelet, és nincs mellé semmi. Itt nincs hogy „milyen körettel van?” Nincs köret. Punktum. Azt külön kell választani (és fizetni) – klasszikus, hogy a 4 fős család rendel 4 bécsi szeletet (itt: cotoletta milaneset), és nagyot néznek amikor 4 fehér tányéron 4 szelet húst kapnak – és még citromszelet se jár hozzá! :) Nagyon ritkán előfordul, hogy egy étteremben vegetáriánus secondot is kínálnak, például rántottát vagy grillezett zöldségeket, de az, aki vegetáriánus, jobb, ha marad az antipasti és a primi fogásoknál.

4. Contorni

Köretek, például sült krumpli, grillezett vagy sült zöldségek, saláta, bab, vagy akár egy szép nagy paradicsom, egyben. Ha a húshoz vagy a halhoz bármit is szeretnénk, azt külön kell rendelni. Vegyük figyelembe, hogy a saláta a hús elfogyasztása után érkezik, de a meleg zöldségeket a hússal egy időben hozzák.

5. Dolci

Desszertek. A kínálat lehet elég egyszerű (például profiterole és vagy tiramisu), vagy akár egy külön étlap, esetleg egy külön vendéglőre való lista. Friss gyümölcsöt, fagylaltot, tortát vagy süteményt, és rendszerint egy-két regionális specialitást tartalmaz. Az éttermi desszert sokkal olcsóbb és teljesen elfogadott alternatívája, ha a vacsorától felállva egy kis esti sétával elmegyünk egy fagyizó felé és veszünk egy tölcsért.

6. Caffè

Nagyon gyakori, hogy az étkezést un caffèval (eszpresszóval) fejezzük be. Ez mindig a desszert után, nem pedig a desszert mellé jár, és könyörgöm, ne rendeljünk cappuccinot vacsora után! Az olyan lenne, mintha valaki pörköltet hasábburgonyával és majonézzel enne mifelénk.

Az olasz ételek régiótól függően eléggé eltérőek. Persze pizzát és paradicsomszószos tésztát mindenhol kapunk, de ne számítsunk arra például, hogy Pugliában spagetti carbonarát találunk - helyette inkább helyi ételeket próbáljunk enni!

Az olasz éttermek nyitvatartási ideje

Ebédidőben általában 12 és 13 óra között nyitnak és 14 és 15 óra között zárnak, utána kampec. Hiába éheztünk meg a városnéző séta után pont háromkor. A kis hangulatos trattoriában ahova visszamentünk, épp a járdát locsolják, miután felrakták a székeket. Marad a turistalehúzó, ahol mikrózott lasagnat ehetünk 14 euróért.

Vacsorára este fél nyolckor vagy nyolckor nyitnak ki, hiába tapadunk az üveghez és nyitogatjuk az ajtót - maximum a szakács eszik tévét nézve az esti roham előtt. Sokszor előfordul, hogy vendégeink jelentik, hogy üres volt a vendéglő ahol vacsoráztak fél nyolctól fél kilencig, de fura módon akkor kezdtek jönni az emberek, amikor fizettek.

A budapesti, nem olasz törzshelyemen minden helyet kétszer adnak el, sőt néha háromszor is egy este folyamán. Ez Olaszországban elképzelhetetlen lenne. Gyakran nem is értik, ha foglalásnál időt mondunk, például hogy „nyolcra jövünk”. Egy olasz étteremben általában fél kilenc és kilenc között jön a vendég és zárásig, vagy röviddel zárás előttig marad.

Mikael tippjei

• A desszert után rendelj „un caffè”-t, ne a desszerthez. Amikor visszakérdez a pincér, hogy „un caffè?” akkor nem kell pontosítani hogy „eszpresszó” mert a caffè az az espresszó. Sokan még kézjelet is adnak, a mutatóujjuk és a hüvelykujj között kb. egy centit hagyva, mintha az olasz amúgy egy vödörnyi vízzel inná a kávéját.
• Ha grappát vagy pl. Limoncellot akarunk inni a vacsora végén, akkor azt a kávé után rendeljük, ne előtte vagy helyette – úgy a korrekt.
• Egy barba nap bármely szakában el lehet látogatni. Ezek inkább kávézók és családbarátok. Ugorj be egy kávéra, egy snackre, egy üdítőre vagy akár egy alkoholos italra, reggelitől késő estig. Jó hely ez egy szendvicsre, ha délután megéhezünk és már bezárt az a kis trattoria.
• A kávét a bárpultnál állva igyuk (al banco), hisz nem Bécsben vagyunk. Így nem kell felárat fizetni a leülésért, ami a turistaövezetekben akár az ár négyszerese is lehet!
• Ha mégis le akarsz ülni, nézd meg előtte a bár menüjét, ez általában a falra van kiakasztva, és ott látod az al banco (álló) és al tavolo (ülő) árakat – lehet, hogy ezután mégis állva maradsz.
• Ha napközben olcsón akarsz falatozni, vásárolj egy paninot, egy szeletelt pizzát vagy focacciat különböző feltétekkel. Ez a legjobb megoldás, ha a fent leírt étkezési időn kívül megéhezel.
• A pizzát nem esszük kézzel az étteremben, hacsak nem vagyunk első utas turisták.
• Ebédhez és vacsorához bort vagy csak vizet iszunk - az olaszok a sört és üdítőt csak a pizzához isznak.
• Akkor is kérhetsz egy pohár bort ha az étlapon csak palackos bor szerepel. Mindig van lehetőség un bicchiere (pohár) vagy un quarto (negyedliteres) vagy un mezzo litro (félliteres) kancsó házi borra. A házi bor általában kimondottan finom és nem drága. Gyakran a víz árával vetekszik - mi már 2 euróért is ittunk egy fél litert! A frizzante enyhén gyöngyöző, a fermo a sima bor.
• Az asztalhoz ülve elsőnek mindig ásványvizet válassz: naturale (normál) vagy frizzante (szénsavas). Lehet kis üvegekkel bíbelődni, de a standard az egy vagy két darab literes üveg asztalonként.
• Míg (a gyakran itt emlegetett első utas) turista egy helyen rendel egy aperitivot, egy vacsorát, és egy desszertet, az olasz általában ezt három helyre szórja szét: ezt ajánlom én is, ha valami stílust akarunk belevinni a dologba. Az aperitivot este fél nyolc és fél kilenc között egy bárban fogyasztjuk, majd elsétálunk a vendéglőhöz, ahova kilencre érünk. Vacsora után elsétálunk egy fagyizóba, és ott esszük a desszertet.
  
  
  
  
• A bárok mindig kínálnak valami harapnivalót az ital mellé, például földimogyorót, chipset, olajbogyót, sajtot, kis kolbászkákat, vagy focacciat. Ez segít kitartani, amíg az éttermek kinyitnak. Ezek általában ingyenesek vagy kedvezményes áron fogyaszthatók.
• A költséghatékonyságot kereső utazónak ajánlom, hogy töltse fel magát ezekkel az aperitivo büfékkel, amelyeket ugye egyes bárok ingyen kínálnak, ha italt vásárolunk. Ha szűkös a költségvetésed, ez akár vacsorára is elég lehet. Bár nem helyeslik, ha látják, hogy a 2 kicsi sör és a két Coca Cola mellett a 4 fős család 8 tányért tölt meg a büfénél, de ha az éhség nagyobb mint a szégyenérzet, akkor ez megtehető.
• Piknik. Olaszországban még a legegyszerűbb dolgok is elképesztő ízűek, ezért vegyél egy kenyeret (vigyázz, sótlan!), sajtot, sonkát, olajbogyót és paradicsomot egy alimentari (kis élelmiszerbolt), piac vagy szupermarket kínálatából, és keress egy parkot, ahol élvezheted őket.
• Használj egy fordító alkalmazást, hogy segítsen megfejteni az étlapokat. Ha olyan helyre ülsz ahol angolul is van étlap… nem is mondom tovább. Amúgy a fordítások gyakran botrányosak, így tényleg jobb a Google Translate vagy a Deepl. Ha Ázsiában fura dolgokat látok az étlapon, gyakran beütöm a Google-be, és megnézem a képeket, az segít.
• NEM kötelező minden fogást megrendelni - egy antipasto (előétel), primo (első fogás), secondo (második fogás), contorno (köret) és dolce (desszert) túl sok étel. Mi általában 4-6 főre rendelünk 2 előételt, majd utána vagy egy primot vagy egy secondot fejenként, és a köreteket is úgy rendeljük hogy 6 főnek 3-4 köret. Desszert rendszerint egy fagyi, de nem a vendéglőben.
• Étkezés után egy digestivo (emésztési ital) jól jön. Alapvetően 3 kategória van: a keserűek, (Ramazotti, Averna, vagy az itt is atomokban jelenlevő Unicum), az édesek, mint a limoncello, meloncello, arancello, vagy az erősek, mint a sima vagy a hordóban érlelt grappa. Fontos: Ha a felszolgáló a számla kézhezvétele után digestivot kínál, akkor az a ház ajándéka.
• Amikor kéred a számlát (il conto), az éttermi személyzet nem fogja azonnal hozni, és ez nem azért van mert tunya olasz, és biztosan elfelejtette, hanem mert nem akar téged siettetni. A fizetés rendszerint nem az asztalnál történik, hanem egy kasszánál ahova vagy elviszed a cetlit, amit a pincér adott, vagy már rég tudják mit ettél.

12+1 dolog, amit ne csinálj Olaszországban

• Ne egyél egy olyan fagyizóban, ahol a menta vagy a pisztáciafagyi élénkzöld – ezek festettek, és jól mutatják a helynek a minőségi szintjét. A magasra tornyosuló, puffadt dekorált fagyihegyek pedig a másik jele annak, hogy vegyszereket használnak. A legjobb fagyizóknál nem is látod a fagyit mert fém hengerekben hűtik a pultban.
• Ne ebédelj soha egy pizzériában. A jó helyek csak este nyitnak ki, mivel a fatüzelésű pizzakemencének sok időbe telik, mire elérik a megfelelő hőmérsékletet. Napközben maradj a szeletelt pizzánál (pizza al taglio), amelyet az elviteles helyeken szolgálnak fel.
  
  
  
  
• Ne ossz meg egy pizzát - még a gyerekek is egy egész, saját pizzát kapnak.
• Ne kérj olajat, amibe a kenyeret mártogatod. Ez nem egy olasz dolog. Vaj persze nincs a kenyérhez, ezt nem is kell mondani.
• Ne rendelj bolognai spagettit. Olaszországban nem létezik. Ehelyett kérj „tagliatelle al ragù”-t, és akkor azt kapod amit szeretnél.
• Ne kérj parmezánt a tésztára. Az olaszok szigorúan megszabják, hogy mi az, amin sajtnak kell lennie, és mi az, amin nem. A parmezánt kihozzák, ha az megfelelő. Ha nem hoztak, akkor ne kérj.
• Ne kérj salátaöntetet. Olaszországban nem létezik ilyesmi. Ehelyett olívaolajat, ecetet és sót kapsz az asztalnál. Ha az alapanyagok ilyen jók, nincs is szükséged többre.
• Ne számíts bonyolult salátákra. Ha az étlapon az áll, hogy paradicsomsaláta, akkor az csak egy tányér szeletelt paradicsom lesz (esetleg bazsalikommal).
• Ne legyél meglepve, ha a saláta a főétel után kerül elő. Olaszországban nem köretként fogyasztják.
• Ne legyél meglepődve a számlán szereplő extra díjakon. Az éttermek általában személyenként 1-3 eurót számítanak fel pane e coperto (kenyér és borravaló) díjért, még akkor is, ha nem kérsz kenyeret.
• Ne adjál borravalót - Olaszországban cikinek számít.
• Ne sértődj, ha egy üres étteremből elküldenek. Ahogyan feljebb írom, Olaszországban az asztal az egész estére lesz foglalva, így ha magyar időben, mondjuk nyolckor a láthatóan üres vendéglő neked azt mondja hogy sajnos nincs helyük, akkor az nem azért van mert nem szeretik a turistákat, hanem mert később minden asztaluk foglalt.
• Ne siess! Olaszországban az étkezések órákig tarthatnak - élvezd ki őket!